Az ötvenes években még javában cigarettázó Schirra arra lett figyelmes, hogy egy üvegbúra alól egy mesterséges szem követi a mozgását. Az volt a Sidewinder rakéta hőkövetője.
"Moorer parancsnokkal való első találkozásom alkalmával megkérdezte, hogy nemrég hazatért koreai veteránként van-e valami panaszom. Ezt feleltem: „A rakétáink pocsékok voltak.” Elmondtam, hogy felszerelésem egy .50 kaliberű gépágyúból állt, aminek csak nagyon kicsi volt a pusztító ereje. Azt is elmondtam, hogy videóval be is tudom bizonyítani, hogy még egy MiG-et lelőhettem volna – ez lett volna a harmadik – ha olyan hatékony fegyverrel rendelkezem, mint amilyen mondjuk a rakéta.
Moorer átvezetett irodájából az utca túloldalán található hatalmas komplexumba, ahol a tesztlaboratóriumok voltak. Itt egy teremben jó pár PhD-s fazon dolgozott egy üvegből készült kupolaformájú szerkezeten, ami 12,7 centis átmérőjével pont egy nagyteljesítményű levegő-föld rakéta végére passzolt.
A kupola alatt egy kis optikai berendezés volt; egy ember alkotta szemgolyó. Akkoriban még cigarettáztam, és akkor is egy szálat tartottam a kezemben. Ahogy átmentem a szobán, észrevettem, hogy a szemgolyó követi mozgásomat, pontosabban a cigarettámét. Rájöttem, hogy ez egy hőkövető. „Ez az új játékszered” – mondta Moorer. A levegő-levegő rakéta neve a sivatagi kígyó nyomán Sidewinder lett. Úgy volt, hogy én leszek a projektért felelős tiszt."
(A fenti részletet Wally Schirra "Schirra's Space" c. könyvéből fordítottuk magyarra, a képen jól látszik a rakéta végén elhelyezett üvegkupola; ide kattintva az Apollo 11 asztronautája, Neil Armstrong társa mesél.)
Utolsó kommentek