Az űrhajósokat agyba-főbe vizsgálták az orvosok, a báriumos beöntést megelőző este bosszúból csípős mexikói kaját vacsoráztak. Ez Pete Conrad ötlete volt, akit első körben el is tanácsoltak. Schirra így emlékezik a történtekre:

"Conrad egyike azoknak, akiknek csak minden harmadik napon van bélmozgásuk. Az orvosok komolyan vették az esetét: miért nem képes székletmintát produkálni? Végül sikerrel járt, és egy kávészemnyit kipréselt magából, amit némi büszkeséggel vitt be a klinikára egy félliteres műanyag edényben. Lecsapta Schwictenberg asztalára, és győzedelmesen kijelentette: „Ez az öné, Tábornok.”

Pete volt az, akinek javaslatára csípős mexikói vacsorát ettünk Old Town Albuquerque-ben a báriumos beöntést megelőző este (a beöntés azért kellett, hogy megröntgenezhessék beleinket). Ez az egyetlen lehetőségünk a bosszúra – mondta Conrad hézagos fogaival és huncut mosollyal az arcán.

Harmincegyen találtattunk alkalmasnak a Lovelace klinikán, majd valamennyien az ohio-i Daytonban, a Wright Air Development Center Repülőorvosi Laboratóriumában jelentkeztünk, hogy felmérjék fizikai állóképességünket, illetve a pszichológiai vizsgálatokra is itt került sor. Bob Voas, aki a Mercury-programban hivatalos agyturkászunk maradt, elmondta, hogy átmentünk a korábbi vizsgálatokon. Most - mondta - a fizikai és pszichológia állapotunkat fogják ellenőrizni: képesek leszünk-e megbirkózni az űrbéli küldetések során jelentkező stresszel.

Emlékszem, hogy a Wright Centerben egy sötét és hangszigetelt szobába kerültem. Olyan csönd volt, hogy saját szívverésemet is hallottam. Odabenn találtam egy párnát, lehajtottam fejem az asztalra, és elaludtam. Elképzelésem sincs, mennyi időt tölthettem abban a szobában, ahogy azt sem tudom, hogy miért voltam ott, igaz, nem is nagyon érdekelt.

A Rorschach-tesztekre Daytonban került sor – ennek során tintapacákkal ellátott kártyákat mutatnak az embernek, ezekbe kell valami képet belelátni – egy pillangót, esetleg Félixet, a macskát. Conradnak egy üres lapot mutattak, ő azonban váltig kitartott amellett, hogy a lapot fejjel lefelé tartják - ezzel aztán alaposan összezavarta az orvosokat.

Conradot a Mercury-programból eltanácsolták, mivel – az orvosok szerint – személyisége miatt képtelen lenne alkalmazkodni az űrrepüléssel járó izolációhoz. Hogy mekkorát tévedhet az ember? Pete vett részt az első leghosszabb Gemini-küldetésen – Gordon Cooper társaságában nyolc napig voltak odafenn, ez akkor világrekordnak számított az emberes űrrepülések történetében. [A fenti képen Conrad balra látható.] Az Apollo 12 parancsnokaként ő lett a harmadik ember, aki a Holdra lépett. Később egy hónapot földkörüli pályán töltött, amikor a Skylab 2 parancsnoka volt."

(A fenti részletet Wally Schirra "Schirra's Space" c. könyvéből fordítottuk magyarra; ide kattintva az Apollo 11 asztronautája, Neil Armstrong társa mesél.)